Sokan azt hiszik, hogy a matematika egy “vagy megy, vagy nem megy” tantárgy.
Én ezzel nem értek egyet. Hiszem, hogy a matek mindenki számára érthetővé válik, ha józan ésszel és emberi nyelven magyarázzák el.
Pontosan ezt igyekszem adni a tanulóimnak minden egyes alkalommal: világos gondolkodásmódot, magabiztosságot, és azt az érzést, hogy „jé, ezt én is meg tudom csinálni!”.
Amit rólam érdemes tudni
• Több éve tanítok matematikát különböző korosztályoknak – óvodás kortól egészen az érettségizőkig.
• Empatikus, türelmes, és következetes vagyok: hiszem, hogy a jó tanuláshoz biztonságos légkörre és érthető magyarázatra van szükség.
• Az óráimat úgy építem fel, hogy ne csak megtanuljunk, hanem meg is értsünk.
A visszajelzések alapján sok diákomnál fordulópontot jelent egy-egy közös óra. A „nem megy nekem a matek” mondatból egyszer csak az lesz, hogy:
„Ez így már teljesen világos.”
Nekem ez a legnagyobb sikerélmény. Nem a piros pont, hanem a felcsillanó szem.
Küldetésem
Hogy minden tanuló megtapasztalja, milyen az, amikor érti, amit csinál.
Akár óvodás, aki most ismerkedik a számok világával, akár nyolcadikos, aki felvételire készül, vagy érettségiző, aki át akar lendülni az utolsó nagy akadályon.
Mindenki más, ezért egyéni figyelmet és saját tempót kap.
És ami a legfontosabb: nem baj, ha valami elsőre nem megy. Azért vagyunk itt, hogy addig gyakoroljunk, amíg sikerül.
Miért nem értik a gyerekek a matekot – és hogyan lehet ezen változtatni?
Sok szülő kérdezi tőlem, miért olyan nehéz a matematikát megtanulni. A válasz nem egyetlen mondat, de van benne egy közös pont: a gyerekek nem buták, csak máshogy tanulnak, mint ahogy azt az iskolai rendszer feltételezi.
1. Nem mindenki tanul egyformán
Az iskolai matektanítás sokszor a gyorsaságra épül: „Ezt így kell, ez a szabály, tanuld meg, oldd meg.”
Csakhogy nem mindenki tud egyszerre hallani, jegyzetelni, megérteni és még jól is alkalmazni.
Aki egy kicsit lassabban dolgozza fel az információt, máris lemarad – és az a bizonyos „matek para” itt kezdődik el.
2. Nincs idő a „miértekre”
A diákok többsége nem azért nem tud megoldani egy feladatot, mert nem figyelt.
Hanem mert nem érti, miért pont azt a módszert kell alkalmazni.
Amikor csak a „mit kell csinálni” van elmondva, de a „miért úgy” nincs elmagyarázva, akkor a tanulás csak felszínes marad.
Ezért fontos a gondolkodás fejlesztése – nem csak a szabályok ismétlése.
3. Kimaradnak az alapok
A matematika olyan, mint egy ház: ha az alapok gyengék, a falak sem fognak megállni.
Ha valaki 4.-ben nem értette meg jól az osztás vagy a törtek lényegét, 6.-ban vagy 7.-ben már szenvedni fog az egyenletekkel.
Ezért is hangsúlyozom mindig: nem szégyen visszamenni egy-két év anyagához, ha ott van a törés. Onnan lehet stabilan újraépítkezni.
4. Mit lehet tenni?
A válasz: érthetően kell tanítani. Egyénre szabottan. Józan ésszel.
Amikor a gyerek valóban megérti, mit miért csinál, onnantól kezdve a matek már nem félelmetes – hanem kihívás, amit meg lehet oldani.






